EMIR – elektronikus magyar irodalom

Interjú Vaskó Péterrel

Dormán Dávid

Friday, April 27, 2007

Az in4-konferencián bemutatkozó alpha verziójú új EMIR adatbázist a főszerkesztő, Vaskó Péter mutatja be.

2002 óta készül az EMIR adatbázis, de az emir.hu oldalon még csak a statikus verzió látható. Mikor kerül föl a dinamikus verzió első bétája? Mi történt az elmúlt 5 év alatt?

Pénzt és programozót igyekeztünk szerezni. Magát az alapkoncepciót bemutattuk már néhány konferencián, de az eltelt időnek köszönhetően sokat csiszolódott az eredeti elképzelés. Mivel integráló adatbázisról van szó, elég sokféle terület szakembereinek együttes munkája kell ahhoz, hogy az adatbázis fogadni és kiszolgálni is tudja többféle szakterület adatait. Az adatbázis publikus formában nem látható, de kb. 7500 szerző adatait tartalmazza – ezek két évvel ezelőtt kerültek bele, és az OMAA, az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásának köszönhetően most folyik a tesztelési fázisa annak, hogy tudunk összekapcsolódni a LIC, a Literature in Context adatbázissal. Közben persze folyik a publikus verzió építése, és dolgozunk azon, hogy az admin – megfelelő jogosultsági szinteket közbeiktatva – kollaboratív módon szerkeszthető legyen.

Említetted, hogy sokat csiszolódott a koncepció, mondanál erre néhány példát?

Öt év hosszú idő, és az elmúlt öt év alatt az ún. web2.0-s megoldások jelentősen átformálták a web felszínét. Nekünk is menet közben kellett lovat váltanunk.

Ha már a web2.0-nél tartunk, hogy lehet egy tudományos igénnyel (is) fellépő adatbázist kollaboratív módon szerkeszteni? A Wikipédia jól ismert elrettentő példái nem ijesztenek el benneteket?

Vannak kimutatások, melyek szerint az Encyclopaedia Britannica sem sokkal megbízhatóbb, a kettő hibaszázaléka hasonló, bár az egyiket ismeretlenek, a másikat pedig válogatott tudósok szerkesztik. A másik veszély, a vandalizmus ellen szerencsére már létezik pár bevett eljárás.

A Wikipédia nem relációs adatbázis. Szövegben könnyebb megkerülni bizonyos kérdéseket, a ti adatbázisotokban viszont egzakt adatokkal kell kitölteni rovatokat. A Wikipédia Vörösmarty-szócikkében meg lehet kerülni azt, hogy „hol lakott itt", az EMIR-ben viszont ki kell ezt tölteni az űrlapon.

Ez ugye egyúttal az EMIR nagy előnye is – felhasználói szempontból – a Wikipédiához képest. A Wikipédiából, de még az RPHA-ból is ember legyen a talpán, aki kideríti, hogy hány 16. századi magyar nőköltőnk van, és kik is ők név szerint. Az EMIR-ben ez pár kattintás. Ami az adatbevitelt illeti, természetesen lesz lehetőség arra is, hogy valaki mondjuk csak „középiskolás fokon" töltse ki a rovatokat – sőt, arra is, hogy középiskolás felhasználói maszkkal közelítsen a terület felé.

Nem féltek attól, hogy az irodalom mára már talán túl van reprezentálva a magyar neten –egyrészt; másrészt pedig ez nem éppen az a téma, ami széles tömegeket mozgatna meg?

Külső szemlélőnek tűnhet úgy, hogy túlreprezentált, de az igazság az, hogy bár jópár (neves) intézmény foglalkozik vele, sem technológiai szinten, sem adattartalom terén nem állunk a legfényesebben. Rengeteg szövegtár mozog még a Gopheros korszak szintjén, és nagyon sokan félnek az integrációtól, féltik a munkájuk, féltik az adataikat. Okkal, hiszen vannak példák a kötelező tartalombeszolgáltatásra, ahol az eredetileg jó és hasznos tartalmakat bedarálja, maga alá gyűri a gépezet. No és persze az adatgazda az ilyen fajta beszolgáltatásból többnyire nem gazdagszik – nem is elsősorban financiálisan, hanem az eszmét tekintve. Egyirányú és nem oda-vissza „integráció"-ra sajnos jópár példa van.

Az eredeti kérdéshez visszatérve: amikor 2002-ben kortárs szépirodalommal indítottuk el az EMIR első statikus publikus felületét, az akkori lehetőségeinkhez és költségvetésünkhöz mértük a feladatot, de a tervünk – ennél nagyobbívű volt; biográfiai és bibliográfiai adatokkal nem csak a szépirodalom kutatója találkozik. Azért választottuk akkor ezt a kis szeletet, mert egyrészt mi magunk is irodalmárként kezdtük a pályánkat, és úgy tűnt, a felhasználók ezen a területen férnek hozzá a legnehezebben pontos és összeszedett információkhoz – Arany Jánosról mondjuk könnyebben talál szakirodalmat egy egyetemi hallgató, mint Varró Dánielről vagy Erdős Virágról.