Richard Stallman Budapesten

Richard Stallman. Forrás: http://stallman.org

2009. március 13-án, pénteken a budapesti Millenáris Teátrumban tartott előadást Richard Stallman szabadszoftver-aktivista. Ő az, aki 1983-ban életre hívta a GNU Projectet (GNU is Not Unix – a GNU nem Unix) azzal a céllal, hogy egy olyan operációs rendszert fejlesszenek ki, mely a nevében is jelzett módon a Unix alternatívája lehet majd. Ezzel a lépéssel indította útjára a szabad szoftver mozgalmat, majd 1985-ben megalapította a Free Software Foundationt (Szabad Szoftver Alapítványt).

Azóta elkötelezett híve és aktivistája a mozgalomnak, olyan tekintély, aki rendkívüli képességeivel nagy nevet szerzett magának a ’70-80-as évek hekker közösségében (Ebben az időben a hekker szó hallatán még senki sem asszociált az internetes bűnözésre. Hogy mit is jelent Stallman-nek a hekkerség, arról ebben a cikkben olvashatunk: http://www.stallman.org/articles/on-hacking.html#dome), s határozottan kiállt a program-forráskódok elzárása, sőt a jelszóhasználat ellen is. Az elmúlt 20-30 évben jócskán megváltozott a világ ezen a területen, és nem csak az egyszerű felhasználók, de bizony a programozók is hozzászoktak egy olyan üzleti modellhez, mely a számítógépes programokat szellemi tulajdonként kezeli és szigorú jogvédelemmel látja el. Richard Stallman a régi hekker generáció élő lelkiismereteként járja a világot, eddig olyan országokban kampányolt sikeresen a szabad szoftverek mellett, mint Spanyolország, India, és Kuba. 2004-es budapesti látogatásakor hazai politikusokkal is találkozott, ám úgy tűnik, náluk nem érte el a kellő hatást (pedig azóta már Oroszország is saját operációs rendszert fejleszt).

A helyes fogalomhasználatra mindig ügyelő Stallman előadását azzal kezdte, hogy felhívta a fordítók figyelmét: „Amikor azt mondom free, azt jelenti ’szabad’. Amikor azt mondom ingyen, azt jelenti ’gratis’.”

Ezután megtudhattuk, hogy mitől is szabad egy szoftver. Stallman szerint egy rendes szabad szoftver négyféle szabadsági fokkal rendelkezik, és igazi programozóként 0-val kezdi a számozást:

Az előadás (Parádi Andrea felvétele)

0 – A program bármilyen céllal szabadon futtatható.
1 – A program szabadon tanulmányozható és adaptálható a szükségletekhez. Ennek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférés.
2 – A program másolatai szabadon megoszthatóak, amivel felebarátaink segítségére lehetünk.
3 – A program szabadon fejleszthető és a fejlesztések (úgy általában a megváltoztatott verziók) közre bocsáthatóak, amiből az egész közösségnek haszna származhat. Ennek szintén előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférés.

A négy feltételen túl azonban a szabad szoftver még egy kiemelkedően fontos aspektussal is bír, és pedig az erkölcsi, etikai dimenzióval. Ezért is hangsúlyozza folyton a szabad szoftverek szószólója az angol free szónak a free speech-ben is meglévő ’szabad’ jelentését ellentétben a free beer ’ingyenes’ jelentésével.

Amikor tehát a szabadalmi védjeggyel ellátott, zárt forráskódú, azaz tulajdonosi (proprietary) szoftverek használata ellen kampányol, akkor Stallmannek nem a pénzért való árusításuk ellen van kifogása, sőt! A szabad szoftverekért sem tilos pénzt elfogadnia annak, aki árusítani akarja őket. A szoftver-óriáscégek, mint a Microsoft, az Adobe vagy Apple legnagyobb bűnének azt tartja, hogy az embereket el akarja zárni az információktól, és kriminalizálja őket azért, mert segítenek egymásnak. „Ha segítesz egy embertársadnak, azt olyan bűnként kezelik, mintha hajókat akarnál megtámadni és kifosztani.”

A szabad szoftver fogalmát tehát nem technikai, hanem erkölcsi síkon kell vizsgálnunk, a dolgok jelenlegi menetének nem gyakorlati, hanem etikai irányán kell elgondolkodnunk. Ez az erkölcsi szempont az, amiben Stallman szerint a szabad szoftver és a nyílt forráskódú szoftver is különbözik, ezért utasítja el a nyílt forráskódú (open source) szoftver kifejezést, melynek támogatói a kereskedelmi szempontok érvényesítése miatt hangsúlyozzák a forráskód nyilvánosságát (ami nyitott, az fejlődőképes és könnyebben javítható). Velük ellentétben Stallman a szabadságjogok védelmét tartja a legfontosabb feladatnak, a tulajdonosi (proprietary) szoftverek gyártóit pedig digitális gyarmatosítóknak nevezi.

A képlet tehát úgy néz ki, hogy a szabad szoftver és a nyílt forráskódú szoftver vállvetve, bár nem teljes egységfronton harcol a szabadalmazott (azaz tulajdonosi védjeggyel ellátott, zárt forráskódú) szoftver ellen:

Az ügy fontosságának jobb megértése végett az információtörténet vázlatos áttekintésére is sor került, melynek során a jelenlegi helyzetet az ókori írástudók gyakorlatával állította párhuzamba, akik „ha kedvük tartotta, lemásoltak egy pergament vagy egy agyagtáblát, amennyiben megvolt hozzá a képességük”. A Gutenberg-galaxis korában viszont igen költséges és csak intézményi szinten, a kiadók révén elérhető technika révén volt lehetőség a dokumentumok másolására és terjesztésére, s emellett megmaradt a rég bevált forma, az emberek gyakran kézzel másolták le a drágán beszerezhető könyveket.

A 20. század informatikai forradalma után a másolás jóval egyszerűbbé vált, és a központi intézmények kezéből kikerült a monopólium, hiszen ettől fogva bárki számára rendelkezésre állnak azok az eszközök, amivel egy dokumentumot lemásolhat, sőt közzé is tehet.

Freeling (Parádi Andrea felvétele)

Hogy ez a szabad információáramlás megmaradjon, és továbbra is elérhető legyen bárki számára, épp ilyen igehirdetőkre van szükségünk, mint a mezítlábas, pocakos hippi figuraként elhíresült Richard Matthew Stallman. Ő az, aki nem átallja felhívni a figyelmet a szerzői jogok kiterjesztésében lévő veszélyre, ami odáig vezethet, hogy az e-book tulajdonosok nem adhatnak kölcsön könyvet a barátaiknak, az iPod-használók nem oszthatják meg kedvenc zenéiket, a filmek szerelmeseiről már nem is beszélve, akiknek a másolásvédelemmel ellátott DVD-k miatt van megkötve a kezük.

Tanulságos látni, hogy az előadás nyomán megírt cikkek és kommentek milyen cinikusan, sőt egyenesen ellenségesen állnak hozzá a szabad szoftverek ügyéhez. Nem veszik észre, hogy a mozgalom nélkül nem létezne a GNU/Linux operációs rendszer, ami szinte az egyetlen szabadon elérhető alternatívája a sokat szidott Windowsnak, a Firefox-böngésző, mely a biztonsági lyukakkal teli Explorer ellenfele, és hogy a mozgalom olyan erősnek bizonyult, hogy megkerülhetetlenné vált még a legnagyobb IT cégek számára is, s hogy olyan közhasznú kezdeményezések bölcsője volt, mint a Wikipédia.

Kissé elkeserítő volt számomra, hogy az előadás után elhangzó kérdések, de a különböző fórumokon leírt megjegyzések is zömmel a Stallman személyét körül lengő misztikus köddel foglalkoztak:

– Igaz-e, hogy szandál nélkül, zokniban adott elő?

– Igaz.

– És elénekelte a szabad szoftver himnuszt?

– Igen.

– Tényleg borzalmas hangja van, és bűn hamisan énekel?

– Tényleg. Na és?

– Megint mocskos pólót viselt, és ivott mint a gödény?

– A pólója tisztának tűnt, és a kétórás szpícs alatt megivott egy liter vizet.

– De ha minden szoftver ingyenes lenne, akkor én, a szegény programozó miből tartanám el a családom?

– Nem ingyenes, hanem szabad! A szabad szoftverért is lehet pénzt kérni. Hogy ezt demonstrálja, az előadó árverésre bocsátotta saját könyvét (ami egyébként szabadon letölthető az internetről), ami el is kelt 43 ezer forintért.

– Vajon tényleg csak szabad szoftverek futnak a gépén?

– Igen, csak szabad szoftvereket használ, grafikus programokat szinte egyáltalán nem.
(Miért tűnik ez olyan hihetetlennek egy 70-es években indult programozó esetében?)

A lényeg valahogy megint elsikkadni látszik, holott a prédikátor meggyőző erővel és saját életének bizonyságával hirdette az igét. Nem lépek be ugyan a mozgalomba, és az sem biztos, hogy a gépemen kicserélem az összes kritikus programot, de a támogatói oldalra ellátogatok és szurkolok nekik.

Kapcsolódó cikkek:

KARSAI Róbert: Szabadságharc, 2001. http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/szabadsagharc/

SZENTPÉTERI Márton: A szabadság programja.  Interjú Richard M. Stallman-nel, MaNcs, XVI. évf. 25. szám - 2004-06-17, http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10295

Az előadásról szóló hírek, összefoglalók, tudósítások:

http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20090316-budapesten-jart-richard-m-stallman-a-szabad-szoftver-guruja.html
http://nol.hu/archivum/ingyen_szoftvert_mindenkinek_
http://www.mtv.hu/videotar/?id=39955
http://index.hu/tech/net/2009/03/14/a_windows_olyan_mint_a_heroin/
http://www.hwsw.hu/hirek/38348/richard_stallman_szabad_tulajdonosi_ingyen_nyilt_forras_szoftver_szerzoi_jog.html
http://kobak.org/rms-budapesten

és fórumok, blogposztok:

http://hup.hu/cikkek/20090305/richard_stallman_eloadas_magyarorszagon
http://hup.hu/node/68392
http://prohardver.hu/tema/re_richard_stallman_eloadas/hsz_1-50.html
http://plastik.hu/2008/01/30/richard-stallman/
http://mobilarena.hu/tema/re_richard_stallman_eloadast_tart_a_millenarison/hsz_1-50.html
http://sidenote.hu/?p=1086